Falfestmények anno 1.

Nem csak a mai kor gyermeke szereti dekorálni a falait, hanem őseink is előszeretettel pingálták tele az épületeket kívül-belül. Csak egy picit másképp mentek a dolgok anno…

 

Ős-festők

 

Kezdjük valahol az elején az őskorban, amikor néhány ősünkben felötlött, hogy elkezdjék kidekorálni a lakóhelyük (jelen esetben barlangjuk) falait. Mondjuk ezeknek a festményeknek vajmi kevés közük volt a mai értelemben vett dekorációkhoz, sokkal inkább kultikus, mágikus célzattal készültek. Mégis azért kellett hozzá némi festői látásmód, és jó megfigyelőképesség, főleg ha olyan emberekről beszélünk, akik előtt nem volt példa, hogyan is „kenjék” össze a falakat.

A felhasznált anyagok akkoriban valóban nagyon autentikusak voltak (festék üzletek létezéséről nem maradtak fenn tárgyi bizonyítékok ekkorról 🙂 ), azzal dolgoztak, amit éppen találtak: színek gyanánt színes földet, kormot, szenet, összeőrölt ásványokat használtak, míg kötőanyagként pedig tojást, gyantát, mézet, zsírt, na meg vért. (A kötőanyag vagy más néven hordozóanyag tartja össze és teszi felhasználó baráttá a színező anyagokat (pigmenteket), hogy az egészet egy folyós masszaként lehessen felkenni pl a falra.)

 

Eredeti technikák

 

A festéseket több módon vitték fel a falakra, alapvetően háromféle eljárásról van tudomásunk. Az egyik módszer alapja egy kezdetleges ecset használata maguk eszkábálta anyagokból (annak biztos nem hullott a szőre, mint a maiaknak). Egy másik technika a „kézzel kenés” nem kicsit maszatos módszer lehetett már akkoriban is (ennek a technikának a részletei megfigyelhetők manapság a 0-6 éves korú művészpalántáknál), illetve a befestékezett kezük lenyomatainak ott hagyása (a történelem első szignói).

 

Az első airbrush

 

A harmadik technika a legérdekesebb mind közül és egyben nagyon újító is a módszer, amit kitaláltak. Az eljárás a következő volt: a festéket a szájukba vették, majd a kezüket a falra helyezték és a kezük köré illetve arra fújták rá a festéket. Az eredmény: a kezet elvéve a falról, ott maradt annak negatív nyoma, körben pedig a ráfújt festék díszlett. Magyarán egyszerre találták fel a maszkolást és az airbrush-technikát 🙂 .

Az egy más kérdés, hogyan nézhettek ki a művelet után, mert ma egy airbrush pisztolyos festésnél is maszatos lehet az ember, de hát erre képi anyag híjján nem biztos hogy mostanában kapunk választ. Illetve az is kérdéses, milyen egészségügyi kockázatai lehettek ennek az ős-fújásnak, de valószínűleg nem az ebből kifolyólag bekövetkezett jobblétre szenderülések vezethették anno a mortalitási skálát.

Legközelebb áttérünk az antik falfestészetre, hogy mit működtek annak idején a falfestő mesterek.

 

Nehogy lemaradj semmilyen részletről se, ezért iratkozz fel a hírlevelemre és tájékoztatlak minden új cikkről!

Képek: freepik.com

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..