A gag-ek, humoros jelenetek rajzolása egyike a kedvenc munkáimnak, így aztán mindig kapva kapok az alkalmon, ha ilyeneket kell rajzolni, legyen az akár megrendelés, akár saját projekt.
Az alábbiakban egy-két olyan rajz következik, melyek keresztrejtvény könyvek megfejtéseihez készültek. Sajátosságuk az ilyen rajzoknak, hogy egyetlen képkockán (panelen) belül mesél el egy jelenetet (természetesen a csattanóval együtt), másrészt pedig illik viccesnek lenniük. A harmadik dolog véleményem szerint szintén nagyon lényeges: nem élni vissza senki hovatartozásával, vallásával, illetve kerülni a 18+-os rajzokat (mondjuk ezeket amúgy is szerintem alap, hogy kerüljük, van éppen elég szenny körülöttünk). Sajnos ez utóbbiak terén sokan nagyon elvetették a sulykot, na de ez csak az én véleményem.
Szóval a gag-ek. Bármennyire is sokszor csak egy semmitmondó jelenetről van szó, pláne például egy felejtős keresztrejtvénykönyvben, akkor is oda kell figyelni a figurákra, a cselekményre. Sajnos amikor futószalagon kell az ilyeneket gyártani és már több százat megcsinál az ember, akkor hajlamos elsiklani bizonyos részletek fölött. Ugyanakkor viszont lényegesek a karakterek mimikái, gesztusai, még ha ilyen könnyed témáról is van szó.
Mint a legtöbb rajz esetében, itt is alapformák felvázolásával szoktam indítani. Mivel ezeket tényleg nagyon gyorsan kell megrajzolni, hogy pénzben megérje őket csinálni, ezért max egy percben átgondolom, hogy a csattanót hogyan akarom ábrázolni, majd jön az alapformák felvázolása, utána pedig azok kibontása, részletek megrajzolása. Ezeket a módszereket amúgy a „Karikatúra és rajzfigura” tanfolyamaimon kifejtem részletesebben, akit érdekel a téma vagy ilyen területen is bővítené az ismereteit, azoknak ajánlom ezeket az online tanfolyamokat. Alapformák nélkül is lehet persze rajzolni, de nagy segítség, ha a teljes jelenet fel van pakolva a lapra, mert át tudjuk tekinteni az egészet, finomítani tudunk a karaktereken, érzelmeket tudunk irányítani, mozdulatokat stb.
A folyamat következő részeként kontúrozni szoktam a rajzokat egy teljesen más technikával, majd – mivel itt fekete-fehér nyomtatásról van szó – ezért csak árnyalatokat adok a végén a rajzoknak, ezeket a feketék telítettségének más-más arányával szoktam megjeleníteni. Ami a kontúrt illeti, többféle megoldás létezik, van aki inkább szőrözős vonalakat használ, mások szabályosabbakat. A lényeg, hogy a vonal típusa is illeszkedjen a rajzhoz, egy könnyedebb rajz esetében például egy nehézkesebb vonalvezetés nem feltétlenül jó megoldás. A műveletet lehet papíron és szoftveren is végezni, de mivel az idő nagyon hajt ilyenkor, ezért aztán én legalábbis szoftverrel szoktam ezt is és a kifestést is megcsinálni.
